A tavaszi virághagymák felszedése

A virághagymákkal beültetett területek élénk színükkel, különleges elrendezésükkel hívják fel magukra a figyelmet, a virágok bódító illata pedig valósággal elárasztja az egész kertet. Akár őszi, akár tavaszi hagymákat választunk, biztosan nem fogunk csalódni a látványban, amit a nyíló virágok nyújtanak.

A hagymákból kifejlődő növények esetén két fontos időpontot kell figyelembe vennünk: az ültetési és a virágzási idejüket. A virághagymák ültetési idejét létfontosságú betartani a harmonikus növekedés érdekében. Például hiába ültetünk tulipánhagymát tavasszal és várjuk el, hogy virágozzanak is, azonban ősszel elültetve a következő év elején pompás virágzásban gyönyörködhetünk.

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a témával, azonban nem árt hangsúlyozni, hogy az őszi virághagymák azok, amelyek tavasszal virágoznak, ezeket kizárólag ősszel ültetjük. Ebbe a csoportba tartozik például a hóvirág, sáfrány (krókusz), tulipán, gyöngyike (muscari), jácint, nárcisz, írisz stb.

Ezek a virághagymák év végén kerülnek beültetésre, általában szeptember és október között, esetenként november-decemberben is ültethetők, ha az időjárás engedi. Az őszi virághagymáknak szükségük van a téli hidegre ahhoz, hogy megfelelően fejlődhessenek. Ennyi időre van szükségük, hogy gyökérzetük kibontakozzon és a fejlődéshez szükséges tápanyagokat felszívhassák a földből. Tudományos kifejezéssel élve ezt a folyamatot vernalizációnak nevezzük. Ennek a folyamatnak köszönhetően a természet újjáéledésekor, a tavasz beköszöntével beindul a növények növekedése és a virágzás.

Ugyanakkor van egy másik csoportja is a virághagymáknak, tavaszi virághagymák, amelyek a hidegre érzékenyebbek. A tavaszi virághagymák azok, amelyeket tavasszal ültetünk, majd nyáron és ősszel virágoznak. Ebbe a kategóriába tartozik a dália, begónia, kardvirág, kánna, kökörcsin, tubarózsa, frézia.

A nyáron virágzó hagymás növények nagyon fagyérzékenyek, ezért kizárólag tavasszal ültethetők. A másik jelentős különbség az őszi virághagymákkal szemben, hogy ezeket ősszel ki kell venni a földből. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, ezek fagyérzékenyek, így a hideg időszakban nem maradhatnak a földben, teleltetésre van szükségük annak érdekében, hogy a virághagymák túléljék a hideg időszakot, és a következő évben is virágozhassanak. A legérzékenyebbek közé tartoznak a dália kardvirág, begónia, frézia, stb. hagymái.

Mikor szedjük fel a tavasszal elültetett hagymákat? Általában ősszel, amikor a levelek elsárgultak, kiszáradtak és a hőmérséklet csökkenni kezd (október és november között).

• A művelethez válasszunk egy szép, napsütéses napot, amikor a talaj száraz, hogy a hagymák ne legyenek nedvesek.

• Ássuk őket óvatosan körbe kis távolságot tartva a növény szárától (néhány cm-t), hogy véletlenül se sérüljenek a hagymák. Ezt követően vegyük ki a hagymákat a földből.

• Tisztítsuk meg a felesleges a hagymát a rátapadt földtől, távolítsuk el az esetleges száraz részeket, majd válogassuk át a hagymákat és tartsuk meg azokat, amelyek egészségesek. A beteg vagy puha hagymákat dobjuk ki.

• Egy-két napig tartsuk hagyjuk friss levegőn, napon megszáradni a hagymákat.

Hogyan tároljuk a virághagymákat?

  • Tiszta, szellőző ládákban vagy tálcákon ajánlott tárolni őket.

• Helyezzük a hagymákat egymás mellé egy rétegben úgy, hogy a levegő áramolhasson közöttük, megfelelően szellőzhessenek. Fontos, hogy ne helyezzük őket egymásra, ne zsúfoljuk össze őket!

Hol tároljuk a hagymákat?

• Jól szellőző, száraz, sötét, hűvös és fagymentes helyen kell tárolni, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 10 fok felé.